Ugrás a fő tartalomra

Az orosz külügy szerint mintegy 125 ezer ukrán katonát vontak össze a Donyec-medencénél

Az ukrán vezetés ténylegesen lemondott a konfliktus békés rendezéséről a Donyec-medencei konfliktusövezetben, ahol az ukrán fegyveres erők felét, 125 ezer katonát vontak össze - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

"Komoly aggodalmat kelt a kijevi rezsimnek a minszki megállapodások lebontását célzó irányvonala és az, hogy de facto elutasítja a Donyec-medencei konfliktus békés rendezésére irányuló kísérleteket" - mondta Zaharova.

A szóvivő szerint az ukrán hatóságok elutasítják a konfliktus rendezését célzó minszki megállapodásokat, és ennek egyik szemléletes megnyilvánulása a Donyec-medencei konfliktusövezetben kialakult helyzet - írta az MTI. Ott, mint mondta, mintegy 125 ezer ukrán katonát vontak össze, "ami, ha valaki nem tudná, az ukrán fegyveres erők személyi állományának fele".

"Az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő missziója a tűzszünet megsértését már nem csak helyileg, hanem a demarkációs vonal egésze mentén regisztrálja, az esetek száma az elmúlt hetekben egyes napokon meghaladta azokat a maximumokat, amelyeket a misszió a 2020. július 22-i tűzszünet megerősítését célzó kiegészítő intézkedések hatályba lépése előtt regisztrált" - tette hozzá.     Zaharova az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások miatt "cinikusnak" nevezte a válság ügyében folytatott NATO-politikát. Felhívta a figyelmet, hogy London 600 katonát kíván Ukrajnába küldeni.

"Ezzel segítséget nyújtanak egy olyan államnak, ahol a belső konfliktus még messze van a megoldástól. A Nyugatnak meg kell értenie, hogy ezzel automatikusan bűnrészessé válik az ukrajnai békés lakosok elleni bűncselekményekben" - hangsúlyozta.

A szóvivő leszögezte: "szó sem lehet" arról, hogy "az ukrajnai belső konfliktus" ügyében az erre a szerepre felajánlkozott Recep Tayyip Erdogan elnök közvetítsen. Megismételte az orosz álláspontot, miszerint Oroszország nem részese a konfliktusnak, és hangsúlyozta, hogy Kijevnek Donyeckkel és Luhanszkkal kell tárgyalnia a rendezésről. A szóvivő szerint fontos hozzájárulás lenne Erdogan részéről, ha rávenné az ukrán vezetést, hogy mondjon le az "agresszív terveiről" és teljesítse a minszki megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásait.

Az orosz diplomácia vezetője és a Kreml egyébként szerdán egyaránt megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin elnök pénteken a tervek szerint telefonon tárgyal majd Erdogannal, és az egyik téma Ukrajna lesz.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szintén azt hangsúlyozta, hogy Oroszország nem részese a kelet-ukrajnai krízisnek. A válságövezetben végrehajtott ukrán csapatösszevonással kapcsolatban "nagyon veszélyes kalandorságnak" nevezte a törekvést a konfliktus erőszakos megoldására.

Szergej Lavrov külügyminiszter szerdán az orosz parlament felsőházában azzal vádolta meg a NATO-t, hogy bonyolítja a helyzetet azzal, hogy "nyíltan destruktív irányvonalával" megpróbálja Ukrajnát a "saját pályájának vonzáskörébe vonni és ellen-Oroszországgá" változtatni. Kifogásolta, hogy egyre bővül a halált okozó katonai eszközök Ukrajnába szállítása és hogy az orosz határok közelében megszaporodnak az Egyesült Államok részvételével zajló szárazföldi, légi és tengeri "provokatív manőverek".

"Ugyanakkor megpróbálják megszabni nekünk, hogyan viselkedjenek az orosz fegyveres erők a saját területünkön" - mondta Lavrov.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország továbbra is határozottan fog reagálni a NATO minden barátságtalan lépésére.

Zaharova egyébként megerősítette, hogy Lavrov Stockholmban találkozni fog amerikai hivatali partnerével az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) csütörtökön kezdődő kétnapos külügyminiszteri tanácskozása alkalmából. Diplomáciai források szerint az orosz-amerikai virtuális csúcstalálkozó előkészítése mellett valószínűleg szóba kerül majd az ukrajnai helyzet is.

Fotó: Illuszrtáció

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vallott a gyilkos: ezért ölte meg Jackovics Gabriellát

Mint ismert, a héten letartóztatták a Jackovics Gabriella megölésével gyanusított nagyszőlősi férfit. A 30 éves kárpátaljai kapcsolatban állt az áldozattal. A 37 éves ungvári nő több, mint egy hete tűnt el. Holttestére január 12-én bukkantak rá. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint a nő testén erőszakra utaló jelek voltak. Több törést és fejsérülést is szenvedett. A halál oka fulladás volt. A gyanúsított a bírósági tárgyaláson beismerte bűnösségét. A férfi elmondta, hogy összeveszett egy 37 éves nővel, akivel viszonya volt. "Fenyegetőzött, hogy felhívja a feleségemet, és mesél rólunk. Azt akarta, hogy szakítsak a feleségemmel, és maradjak vele. Hivatalosan elváltam, de a feleségemmel együtt éltünk. Nem volt szándékomban végezni vele, nem akartam" - idézte a Mukachevo.net hírportál a nagyszőlősi férfi. Korábban a Kárpátalja.ma számolt be arról, hogy a gyanúsított házában megtalálták az áldozat személyes tárgyait és iratait. A férfi bevallotta, hogy napok óta ő válaszol

Magyarországon kábítószer-kereskedelem miatt elfogatóparancs van érvényben a nagybégányi férfi ellen

A kárpátaljai férfi ellen jelenleg elfogatóparancs van érvényben - olvasható a magyar rendőrség honlapján. A nagybégányi születésű Mindák Vincét kábítószer-kereskedelem miatt körözik.  Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3646514532-es telefonszámon és a tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Nagydobrony legendája

„Ki tud a világban az ötezerkétszáz nagydobronyi mártírról, a kárpátaljai színmagyar nagyközség eltűnéséről? Pedig amikor a szovjet ezt a nagyközséget a föld színével egyenlővé tette, lakosságát kiirtotta, már másfél éve béke volt a világon. Moszkva ekkor már két esztendeje békésen bábáskodott egész Kárpátalján (…) Az egyetlen forrás ma, ahol még nyomára lehet akadni ennek a mártírközségnek, Révai Nagy Lexikona” - idézi Balla Gyula kisebbségkutató a nagydobronyi tragédiáról Árkay László - a müncheni Nemzetőr című lapban 1977-ben megjelent - mondatait. Az Árkay terjesztette, főképp a nyugati emigrációban ismert és mesélt legenda szerint 1946 júliusában a szovjet hatóságok elrendelték a frissen betakarított termés beszolgáltatását. A helyiek vonakodtak e parancsnak engedelmeskedni, páran félelemből mégis egybehordták gabonájukat a kijelölt helyre. Valaki azonban felgyújtotta e gabonahalmazt, s e cselekedet irtózatos megtorlást vont maga után. A nagyközséget körbevették, és nehézbombázókk

Nagy változás jön az ukrajnai határátkelőhelyeken

Ukrajnában rövid időn belül teljes mértékben beindul a „Sljah”, az engedélyek online foglalási rendszere és az eHatár (eKordon) program - közölte Denisz Smihal miniszterelnök. „Folytatódik a digitalizáció az infrastruktúra területén. A tervbe van a „Sljah”, az engedélyek online foglalási rendszer teljes körű beindítása. A tervek között szerepel az elektronikus fuvarlevél bevezetése és az eHatár-program beindítása is”, közölte Smihal. Elmondása szerint külön projekt lesz az eUtas információs és elemző rendszer bevezetése a megyék közötti személyforgalom területén. Amint korábban beszámoltak, az eHatár - a határátkelőkre vonatkozó elektronikus várólista projektje. A program lehetővé teszi a regisztrálást a várólistán, majd a megadott időpontban való megjelenést az ellenőrző ponton. Ennek köszönhetően gyorsabb lesz a vámkezelés a határátkelőkön, és kizárja a járművek több napos sorban állását - írta a Kárpát.in.ua. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Fegyvereket osztogatnak Ukrajna határ menti megyéiben

Ukrajna határ menti megyéiben az illetékes hatóságok elkezdték a lőfegyverek kiadását a területvédelmi egységeknek. Februárig minden megyében fel lesz fegyverezve a területvédelem - közölte a strana.news hírportál az Espresso televízióra hivatkozva. Fedor Veniszlavszkij, a Nép Szolgája párt parlamenti képviselője a csatornának elmondta, hogy Ukrajna minden határ menti megyéjében a területvédelmi dandároknak kiadják a fegyvereket, és meghatározzák számukra az állomáshelyeket. A honatya jelezte, hogy pénteken beszélt az ukrán fegyveres erők területvédelmi erőinek parancsnokával, aki megerősítette, amit a televíziós műsorban bejelentett - tudatta a Kárpát.in.ua. Fotó: Illusztráció KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Döntött a bíróság: ez vár Porosenkóra

Nem rendelte el a bíróság szerdán a hazaárulással meggyanúsított Petro Porosenko korábbi ukrán elnök előzetes letartóztatását, és óvadékot sem szabott ki, hanem személyes kötelezettségvállalás mellett szabadon bocsátotta - tudatta az MTI. A határozat értelmében Porosenkónak át kell adnia útlevelét - így nem utazhat külföldre -, nem hagyhatja el Kijevet, illetve Kijev megyét az ügyben nyomozó hatóság, illetve ügyész vagy bíró engedélye nélkül, felszólításra meg kell jelennie a hatóságoknál, illetve a bíróságon. A határozatban foglaltak 2022. március 19-ig vannak érvényben. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a politikusnak a bíróság épülete előtt összegyűlt hívei örömmel fogadták a bíró határozatát. Porosenko támogatására megjelent Stefan Füle, az Európai Bizottság volt EU-bővítési biztosa is. A volt államfő - aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, jelenleg pedig az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője - hétfőn érkezett vissza Varsóból Kije

Porosenko: "Zelenszkij úr, rossz hírem van Önnek"

Petro Porosenko ex-elnök Facebook-videóüzenetben értesítette Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, hogy visszatér Ukrajnába. "Zelenszkij úr, rossz hírem van Önnek: január 17-én 09:10-kor repülővel visszatérek Ukrajnába Varsóból" - idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Porosenkót. Az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetőjét december 20-án gyanúsította meg az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. Pár nappal később a főügyészség közölte: beadványukban 1 milliárd hrivnya óvadék kiszabását kérik a bíróságtól cserében azért, hogy az exelnök szabadlábon védekezhessen.   A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyimir Putyin elnök "komájaként" is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen, illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen ki